A folyóiratról

A versmondó című, évente négy alkalommal, 500 példányban megjelenő folyóirat olyan szakmai lap, amely az információk áramoltatásán, a tájékoztatáson túl hasznos ismereteket nyújt az olvasóknak, az egyesület tagságának és az érdeklődőknfek. 1997 augusztusától lapunk az interneten is olvasható. A Versmondó alapítója Kiss László, főszerkesztője dr. Lutter Imre.

A Magyar Versmondók Egyesületének legfontosabb kommunikációs és kultúraközvetítő eszköze a Versmondó folyóirat és annak internetes változata (www.versmondo.hu).

A „versmondó" című szakmai lap olyan, a nemzetközi palettán is egyedülálló folyóirat, amely a különböző események elemzésével, értékelésével - a lap hasábjain keresztül - orientálja és segíti mindazokat, akik a verssel bármilyen kapcsolatban állnak.
Az újságnak - az egyesület tagságán kívül - jelentős számú könyvtár, iskola is előfizetője, így hatóköre sokkal szélesebb, mint csupán az egyesület és környezete. A Versmondó viszonylag rövid idő alatt komoly szakmai tekintélyt vívott ki magának, rangos, a versmondás elméletével foglalkozó szakember, irodalomtörténészek, írók, költők csatlakoztak a folyóirathoz, támogatva annak szellemiségét és elismerve szakmai színvonalát. A rovatokra tagolt lap átfogóan foglalkozik a költészettel és a versmondás egészével, a verselemzéstől a vers megszólaltatásáig. Rendszeresen közöl kritikákat a különböző versmondó és versszínházi eseményekről, versenyekről, költészeti találkozókról, fesztiválokról, hírt ad a különböző műhelyek céljáról, feladatairól, tevékenységéről is. Irodalom-népszerűsítő és orientáló szerepéhez mérten rendszeresen jelennek meg a lapban olyan irodalmi értékek vagy ritkaságok, amelyek meghatározóak a magyar művészeti életben. Interjúk, portrék, versek, prózák, esszék, és a hozzájukm tartozó szakmai visszhang a Versmondóban éppúgy ott van, mint a lényeges laudációk, pályázatok, felhívások, eredményismertetők. Az újság szellemi-kapocsszerepet tölt be a határainkon kívül élő magyarság körében, hiszen a lap révén nemcsak fontos információhoz és orientáló elemzéshez, szakcikkekhez jutnak, de a magyar nyelv fennmaradását segíti, a határon túli magyarság irodalmi, kulturális és nemzeti identitásának erősödését eredményezi.

A lap szerkesztésében a kortárs korosztály tagjai is részt vesznek azzal, hogy az általuk szervezett eseményekről, rendezvényekről, fesztiválokról írásaikban beszámolnak. Cikkeket, kritikákat, tudósításokat, tanulmányokat írnak, jelentetnek meg a folyóiratban.
Az elmúlt években Erdélyi Erzsébet - Nóbel Iván sorozatában bemutattuk a határainkon kívüli irodalom reprezentánsait (Sziveri Jánostól, Kannás Alajoson keresztül Csiki Lászlóig sok-sok kiválóságot). Folyamatosan hírt adunk a legjelentősebb hazai versmondó eseményekről, rendezvényekről, versenyekről. Állandó rovataink: Tanulmányok, Évfordulók, Portrék, Versenyről- versenyre, Bemutatjuk, Könyvajánló.
Számainkat rangos grafikusok bemutatásával illusztráljuk, így többek között egy-egy számban bemutattuk Kondor Bélát, Szalay Lajost, Reich Károlyt, a kortárs Lévay Jenőt. Régi tervünk, hogy újságunk eljusson minél több felsőfokú tanintézetbe, illetve a jelenleginél sokkal több középiskolába. Lapunk terjesztését postai úton egyesületünk végzi, szakmai forgalmazónk egyike az Írók Boltja.

Korcsoportok szerinti bontás: a pedagógusok révén önálló megcélzott korosztályt képviselnek az általános és középiskolások. Ebben a körben elsődleges feladat a mindennapi kommunikációban a magyar nyelv törvényszerűségeinek értelmes, megfelelő használata, az igényesség visszaállítása (választékos fogalmazásmód a mindennapokban). A felsőoktatási intézmények hallgatói, valamint a felnőttek, akik körében cél a költészet, az olvasás mindennapiságának, mint a kultúra legalapvetőbb továbbélését jelentő eszközének visszaállítása. A nyugdíjasok, akiknél szellemi táplálékként és egyfajta új életcélként jelentkezik a vers. A területiség a más régiókban élők különböző szintjét és beállítottságát jelenti: az Északkelet-magyarországi Regionális Versmondó Egyesület vagy az MVE Győr-Moson-Sopron Megyei Szervezete például azonos célokért kűzd ugyan, de egészen más összetételű társadalmi helyzetből kell hogy kiinduljon, s ez rendkívüli mértékben meghatározza az érdeklődési kört és a közvetítés eszközeit is. A szakmaiság terén a professzionalitás és a hobbi szintű tartalmas időtöltés közti különbsége jelent érdeklődésbeli differenciát. A hivatásos előadóművészek, színészek, pedagógusok, versrendezők épp-úgy igénylik az érdekképviseletet, a szakmai konzultációt, az iránymutatást, a rendezvényszervezést, az irodalmi híreket, mint a verssel hobbi szinten foglalatoskodó, de arányait tekintve az életük meghatározó részét kitevő emberek. Együtt azonban nem kezelhetők, tehát a szerkesztőség minden esetben külön célozza meg a két csoportot.

A nyomtatott változatot a tagok és a tagszervezetek értelemszerűen megkapják, ezenkívül a határainkon túli kulturális szervezetek számára is megküldjük. A lap hasábjain rendszeresen beszámolunk a versmondó és költészeti eseményekről, történésekről, fesztiválokról, portré jelleggel az egyénre is összpontosítunk, mind előadói, mind pedig nézői körből, mert tapasztalataink szerint így még inkább érdekeltnek, érintettnek érzik a verskedvelők magukat és jobban hozzányúlnak más irodalmi történések leiratához is. Ezzel növeljük az irodalmi élet aktív résztvevőinek számát.

A weboldal teljes látogatottságából képet kaphatunk az olvasói körre, az érdeklődés tárgyára és az érdeklődők számára, területiségére vonatkozóan is, felméréseink alapján ez 85 %-ban tükrözi a nyomtatott változat olvasói körét:

A nyomtatott és az elektronikus kiadás közötti különbségek a termék megjelenésének jellegéből adódnak. Az Internetes felületen jóval több és naprakészebb információt, képeket, a tanulmányokra reakciókat, friss híreket, pályázatokat is tesz a szerkesztőség, kutathat a látogató a korábbi számokban megjelent írások között, a Fórumon véleményt nyilváníthat, sőt önmaga is írhat a Versmondóba.

Ugyanakkor a nyomtatott sajtóorgánum formátumát a site is megtartja, így könnyen beazonosítható, és a megszokott, kedvelt megjelenési formát találja a látogató a világhálón is.

A Magyar Versmondók Egyesületének egyébiránt a Versmondó folyóirat az egyik kézenfekvő és leghatékonyabb eszköze a kapcsolattartásban, a szervezésben és a koordinációban, a kultúraközvetítésben, hiszen a látogatók valamennyi versmondó és költészeti eseményről, kulturális hírekről, pályázatokról, találkozókról és média megjelenésről értesülhetnek, a fórumon keresztül bármikor véleményt nyilváníthatnak, interaktív módon irányíthatják saját helyzetüket a versmondó kultúra hazai és nemzetközi áramlásában. A honlap egyértelműen segíti a rendezvényeken való nagyszámú részvételét a hazai, valamint a határainkon kívül élő magyar ajkú versmondóknak és pedagógusoknak, mindamellett a magyar nyelv tanulásának és karbantartásának is kiváló eszköze.

A lap 1500 példányban jelenik meg, remmitenda nélkül, s ez ritkaság. Az olvasottság az egyes számokon belül is nő (ez kiderül a fórumból és a találkozókon megjelentek tájékozottságából), és maga a példányszám is jelentős növekedésen ment keresztül.

Meggyőződésünk, hogy folyóiratunk szakmai kisugárzása, szervező és mozgósító ereje révén nem csupán egy szűk szakmai érdeket szolgál, hanem a hazai és sok tekintetben a határainkon kívül élő magyarság művelődését is.